Határon túl élő magyarság

Delta: tudomány, tiszta forrásból - 45 éves az MTV tudományos híradója

Fiar SándorNegyvenöt éves a Delta, a Magyar Televízió legrégebbi, de folyamatosan megújuló ismeretterjesztő műsora. A tudományos híradó az idei évre is számos újdonsággal készül: február elején például játékos családi vetélkedőt indít, amelyre határon túli jelentkezőket is várnak.

Hóviharban küszködő sarkkutató, magasba szökő vulkánkitörés, távolságot átszelő repülő, és a félreismerhetetlen szignál jelképezi évtizedek óta a haladást. A Delta az a tévéműsor, amely a Holdra szállás előtt indult, de még a Mars-kutatás korában is hétről-hétre szállítja a Földre a híreket. Egy nagy múltú sorozat, amely mindenki számára bizonyította, hogy a kutatási eredmények, a technika fejlődése teszik jobbá, élhetőbbé világunkat.

Pályázati felhívás magyarságismereti képzésre

A Magyar Köztársaság Oktatási és Kulturális Minisztériumának Határon Túli Magyarok Titkársága és a Balassi Intézet pályázatot hirdet a kulturális és nyelvi azonosságtudat megőrzésének és erősítésének érdekében a 2009/2010. tanévre magyar állami ösztöndíjra, (nyugati) diaszpórában élő magyar származású személyek számára magyar nyelvi és magyarságismereti képzésre.

Főszerkesztői csúcstalálkozó az Átjáróban

január 14-én - m2, 11.30
Az Átjáró vendége volt Kókai Péter a délvidéki Magyar Szó és Molnár Norbert a felvidéki Új Szó főszerkesztője. Bereki Anikó műsorvezető mikrofonja előtt az újságírók számot adtak az elmúlt évről, s terveikről.

Az újvidéki Magyar Szó és a pozsonyi Új Szó a határon túli magyarság tájékoztatásának legfontosabb sajtóorgánumai. E két újság vezetőit látta vendégül a Magyar Televízió népszerű határon túli műsora, az Átjáró.

A magyar nyelvű Kárpát-medencei diákírók, diákköltők 32. irodalmi pályázatának tábora

PÁLYÁZATI KIÍRÁS
Az Írók Szakszervezete, az Írók Alapítványa,
a Sárvári Tinódi Gimnázium
és Sárvár Város Polgármesteri Hivatala
2009. április 15-18-ig
Sárvár városában megrendezi
a magyar nyelvű Kárpát-medencei diákírók, diákköltők
32. irodalmi pályázatának táborát.

Becsey Zsolt ajánlása: "Európai Polgár" díjat a szenttamási Emberi Jogi Központnak

Új kitüntetést alapít az Európai Parlament: az Európai Polgár Díjat az idén tavasszal először adományozzák azoknak, akik kiemelkedően segítik kontinensünk szellemi és emberi egységesülését, lakóinak egymás iránti megértését. Jelölni az európai képviselőknek volt joguk. A kitüntetés célját megfontolva Becsey Zsolt (EPP-ED, Fidesz) nem személyt, hanem egy civil intézményt terjesztett föl a díjra: a vajdasági Szenttamáson működő Emberi Jogi Központot.

A délvidéki mészárlások beismerése nélkül Szerbia nem lehet EU-tag - Becsey Zsolt (EPP-ED, Fidesz) sajtóközleménye

Szerbia majdani uniós tagságának előfeltétele kell legyen, hogy Belgrád hivatalosan beismerje a titóista partizánok által 1944-45-ben a Délvidéken elkövetett népirtást, aminek becslések szerint negyvenezer magyar, kétszázhatvanezer német és zsidó esett áldozatul, "kollektív bűnösségük" koholt vádjával. E mai napig fenntartott megbélyegzés eltörlése, valamint az áldozatoknak nyújtott jóvátétel nélkül Szerbia nem felel meg a népek közti megbékélés Európában bevett gyakorlatának, következésképpen az uniós felvételi kritériumoknak sem - emlékeztette történelmi felelősségére a Belgráddal tárgyaló Brüsszeli Bizottságot Becsey Zsolt.

Rováshírek - Élő Rovás Tanácskozás


A székely-magyar rovásírás jelenleg is egy napi használatban lévő írás
Október 4-én Gödöllőn több ország rovásszakértőinek részvételével és támogatásával zajlott az Élő Rovás Tanácskozás. Előadók voltak: Dittler Ferenc, Fekete Zsombor, Fűr Zoltán, Hódos László, Dr. Hosszú Gábor, Joóné Virág Erzsébet, Libisch Győző, Markolt Sebestyén, Nagy Hajnalka, Rumi Tamás, Sípos László, Sólyom Ferenc, Szakács Gábor, Szakácsné Friedrich Klára, Tisza András, Vér Sándor.

A tanácskozás résztvevői határozatban támogatták a székely magyar rovásnak az Unicode-beli szabványosítás számára Dr. Hosszú Gábor által készített és az Élő Rovás Tanácskozáson bemutatott szabványtervezetét az "x" karakter módosításával. A tanácskozás résztvevői elfogadták a "székely-magyar rovás" elnevezést a "magyar-székely rovás" névvel szemben és egyetértettek abban, hogy a székely-magyar rovásírás sohasem halt ki és jelenleg is egy napi használatban lévő írás.

Október 6 - Nemzeti Gyásznap az Aradi Vértanúk emlékezetére

Az 1848-49-es szabadságharc végét jelentõ világosi fegyverletétel után a császári haditörvényszék ítélete alapján Aradon kivégezték a magyar honvédsereg 12 tábornokát és egy ezredesét: Aulich Lajost, Damjanich Jánost, Dessewffy Arisztidet, Kiss Ernõt, Knézich Károlyt, Lahner Györgyöt, Lázár Vilmost, Leiningen-Westerburg Károlyt, Nagysándor Józsefet, Pöltenberg Ernõt, Schweidel Józsefet, Török Ignácot és Vécsey Károlyt.

Tartalom átvétel