Fris tartalom a www.vajdasag.eu lapon található.

4-5 olyan alkotás is volt a 18 versenyfilm között, amelyik díjat érdemelne, de este csak egy nyerhet - mondta Zsigmond Vilmos, Oscar-díjas operatőr
Kedden este díjkiosztóval zárul a 40. Magyar Filmszemle a Budapesti Kongresszusi Központban. A január 27-én indult jubileumi seregszemle utolsó napján a játékfilmes zsűri összegezte a látottakat. Sok tehetséges elsőfilmes alkotása mutatkozott be a szemlén, de a munkák döntő többsége elkerüli a létproblémák bemutatását - fogalmazott a zsűri elnöke Mészáros Márta. Zsigmond Vilmos szerint 4-5 olyan alkotás is volt a 18 versenyfilm között, amelyik díjat érdemelne, de este csak egy nyerhet, tette hozzá az Oscar-díjas operatőr.

Száznál több érdeklődő kísérte tegnap figyelemmel a zombori Berta Ferenc Zsebszínház 83. Találkozásait, amelynek keretében a Délvidéki Magyar Képzőművészeti Lexikon került bemutatásra. Balázs-Arth Valériával, a lexikon szerzőjével és egyben szerkesztőjével dr. Silling István egyetemi rendes tanár beszélgetett. A szerző elmondta, hogy a lexikonnal igyekezett felölelni mind azokat a magyar művészeket, akik a huszadik században az egykori Jugoszlávia tagköztársaságainak területén alkottak. A több mint négyszáz szócikkben szereplők között van festőművész, iparművész, díszlet- és jelmeztervező, fotográfus, karikaturista, művészeti író, filmrendező is.

„Még oda nem ér az idő...”
Csubrilo Zoltán
Dokumentumfilmek
(A Még oda nem ér az idõ... c. filmet a Duna Tv műsorán is láthatják 2009. január 28-án (szerdán) 15.50-kor.)
A Magyarkanizsa határán lévő tanyavilágot a helybéliek egymás között csak úgy emlegetik: Szúnyogfalu. A "falu" egyedüli kapcsolata a külvilággal a naponta - kétszer - arra elhaladó sínbusz.

Itt él Ilonka néni. Kicsinyke nyugdíját földműveléssel és állattartással egészíti ki. A tojásszedés, a csirkeetetés, a kukoricamorzsolás, a sütés-főzés - az egyszerű hétköznapi rituálék - görgetik előre a napjait.

A Belgrádban, február 20-a és március 1-je között zajló 37. nemzetközi filmfesztiválon több mint hetven tavaly készült alkotás kerül bemutatásra. A szerb fővárosba több mint száz külföldi rendezőt, színészt és forgatókönyvírót várnak. A filmeket hat program keretében fogják bemutatni. Miroljub Vučković, a Feszt művészeti igazgatója, a legjelentősebbek külföldi filmek közül a Cannes-i fesztiválom díjat nyert Falak között c. filmet, a velencei fesztiválon díjazott Birkózó és a berlini fesztiválon díjazott Elit egység c. filmet emelte ki. A hazai alkotások közül Milan Todorović és Milan Konjović Halottak övezete c., Emir Kusturica Maradona c. filmje kerül bemutatásra. A fesztivál Darko Lungulov Ott és itt c. filmjének vetítésével zárul.

Ma került sor a nyugat-szerbiai Mokra Goran levő Drvengradban, a Kustendorf elnevezésű, II. nemzetközi filmfesztivál megnyitójára. Elsőként Emir Kusturica, hírneves szerb rendező és forgatókönyvíró, Maradona című, szélesvásznú dokumentumfilmje kerül bemutatásra. A fesztiválon, amely január 14-én zárja kapuit, Kusturica rendező Rasta Film International produkcióháza szervezésében, valamint a köztársasági művelődési minisztérium védnöksége alatt, 46 film kerül vetítésre, számos előadást tartanak, emellett érdekes zenei műsorokat is.

A Kustendorf filmfesztivált január 8-án nyitják meg Emir Kusturica: Maradona című filmjével, amely egyben ennek a dokumentumfilmnek a hazai bemutatója is lesz – jelentették be a szervezők. Kusturica Favárosa iránt nagy érdeklődés nyilvánul meg, ahova sokan szeretnének ellátogatni. A fesztivál szervezője Kusturica produkciós háza a Rasta internacional, védnöke pedig a Szerbiai Művelődésügyi Minisztérium.

Karácsony december 25-én tartott keresztény ünnep, amely Jézus Krisztus születéséről emlékezik meg. Talán minden ember legkedvesebb ünnepe.
Már csak egy hét, és itt az ünnep. Anyukák, nagymamák már napokkal előtte beköltöznek a konyhába, hogy finomabbnál-finomabb házi készítésű süteményekkel lepjék meg a családot.
A mézes sütemények éppen úgy hozzátartoznak a karácsonyi hangulathoz, mint a télhez a hóesés. Nélkülük nem ünnep az ünnep.

Belgrádban nemrég került sor az egészségügyi turizmusról szervezett nemzetközi értekezletre. A véleménycsere és a tapasztalatok cseréje igen nagyban hozzájárulhat ugyanis az idegenforgalmi és egészségügyi szolgáltatások összehangolásához, hogy a Szerbiába üdülni érkezők egészségügyi szolgáltatásokat is igénybe vehessenek. Országunkban több olyan gyógyfürdő van, amely valamelyes befektetéssel korszerű idegenforgalmi-egészségügyi létesítménnyé nőhetné ki magát. Ebben pedig külön figyelmet érdemel a Rusanda Gyógyfürdő.