Vajdaság Portál

Takács Irén: Az édesanya (idézet)
Ha beteg vagy, fáradt,
És ha gyötör a bánat,
Betakar, vigasztal,
Megveti az ágyad.
Szeresd ezért nagyon
Az édesanyádat!

Kevés olyan szívet melengető ünnep van, mint amilyen az anyák napja. Május nemcsak az év egyik legszebbnek vélt hónapja, de a legtöbb közül, talán a legbecsesebb is. A hónap első és második vasárnapján köszöntjük az édesanyákat. Az első feljegyzések szerint már az 1600-as évek elején ünnepséget rendeztek, azoknak a nőknek a tiszteletére, akik a polgárháborúban teljesítettek szolgálatot. De 1907-óta hivatalosan is ünnep lett több államban. Vannak országok, akik a hónap első vasárnapján, mások pedig, mint Szerbiában a hónap második vasárnapján köszöntik az édesanyákat. Most had legyek egy kicsit önző, és írjak az érzelmeimről, a félelmeimről, mint egy háromgyermekes anyuka.

Jómagam különösen örülök ennek a hónapnak, mert azt hiszem, ritkán adatik meg az embernek, hogy egyszerre két ilyen szép jellegzetes évfordulót is ünnepeljen. A születésnapomat a szülészeten ünnepeltem, ekkor adtam életet második gyermekemnek, és immár másodszor is anyuka lehettem. Az érzés, amiről azt hittem, hogy, az első gyermekem születése után, nincs is szebb, és teljesebb, tévedtem. A második gyermek érkezésével már gyakorlott anyukának mondhattam magamat, éjszakai virrasztások, hasfájások, az első szavak, lépések után mi új jöhet még?
Jó volt újra átélni azokat az érzéseket, amelyekről azt hittem, hogy csak egyszer történek meg az ember életében. De a félelem is úrrá lett rajtam, hogyan elfogadtatni a kistestvért, és az idősebb gyereket nem elhanyagolni, megtanítani arra, hogy a kisemberke jöttével ő nem lett kevesebb az életünkben, hiszen rá is éppen úgy odafigyelünk.
A harmadik gyermek jöttével a két idősebb el volt kápráztatva, sokan kérdezték, hogyan csinálom, hogy nem féltékenyek? Nem tettem én semmit, ha vásárolni mentünk rájuk bíztam a választást, a lányom ekkor mát 7, a fiam, pedig 4 éves volt. De látni kellet őket milyen büszkék voltak, hogy ők választhattak. És ami a mai napig megmaradt a lányom emlékezetében, hogy ők döntöttek a nevet illetően is. Boldog vagyok, hogy háromszoros anyuka lehetek.

De egy valamit elfelejtünk, hogy nem csak ezen az egy napon kell az édesanyákat köszönteni! Anyának lenni öröm, dicsőség, és hatalmas felelősség is egyben. Mert abban a pillanatban, amikor a gyermek megszületik, akkor vele együtt születik az anya is. Mert a nő létezett, de az anya még nem, ez egy teljesen új érzés, egy felemelő boldog pillanat. Az anyának gyakran nem adatik, meg hogy kikapcsolódjon, pihenjen, lazítson. Az anyák megmutatják nekünk, hogyan neveljünk fiataljainkból erős, és odaadó egyéniséget, hogyan tartsuk össze a családot, példát kell mutatni gyerekeinknek a pozitív gondolkodás és élet iránt.
De nem csak ezen a napon kell rájuk gondolni, hiszen nap, mint nap itt vannak és gondoskodnak rólunk, legyünk büszkék, arra hogy van édesanyánk, és hogy édesanyák lehetünk, mert ennél nagyobb kincset senki sem adhat.

Adhat Isten néked kincset, gazdagságot,
Rubintokat és gyémántot, márvány palotát,
Adhat pénzt, ragyoghat rajtad drága ékszer,
Csak egyet nem adhat kétszer,
Édes jó anyát.
Honthy Hanna

Lackó Tünde