Vajdaság Portál

Kosovo külföldi adóssága összesen 126o milliárd dollár, ez pedig a déli szerb tartomány bruttó társadalmi össztermékének csaknem felével egyenlő. A nemzetközi kölcsönnyújtó intézeteknél ezen adósság visszafizetéséért Szerbia kezeskedett, nyilatkozta Mlađan Kovačević, a belgrádi Közgazdasági Kar tanára. Szerbia azért vállalta magára ezt a kötelezettséget, mivel Kosovo egyedül nem tudott volna eleget tenni neki. Az eltelt öt évben a hivatalos Belgrád a külföldi hitelezőknek kamat címén 33O millió dollárt fizetett ki.
Kosovo külföldi adóssága alatt a hitelezők Párizsi Klubja, a Világbank, az IBRD, valamint a fejlett országok felé való tartozás értendő, hangsúlyozta Kovačević professzor. A fenti kölcsönöket az infrastruktúra kiépítésére, a közvállalatok fejlesztésére, valamint a mezőgazdasági termelés ösztönzésére fordították. Szerbia, Kovačević professzor szerint, e kötelezettségek törlesztésére évente 4O millió dollárt különített el, ez pedig jelentős megterhelést rótt az államkasszára.
Koszovó függetlenségének egyoldalú és törvénytelen kihirdetése, amelyet Szerbia egyébként nem ismer el, Mlađan Kovačević szerint, a világ legfőbb hitelezői álláspontjának változásához vezethet. Meggyőződése, hogy a Párizsi Klub, amelyet egyébként a fejlett világ legnagyobb és legfontosabb államai alkotnak, az Egyesült Államok nyomására, leírná Kosovo tartozásának egy részét. A Londoni Klubbal azonban más a helyzet. Az ugyanis, a professzor szerint, a világ legnagyobb befolyással rendelkező bankjait egyesíti, amelyek semmi esetre sem hajlandóak lemondani kinnlevőségeikről.
A Világbank, állítja a professzor, leírhatná Kosovo adósságának egy részét. Ez a bank ugyanis, történetében először, két évvel ezelőtt úgy döntött, hogy a kifejezetten szegény országok esetében, 7O százalékig terjedő nagyságrendjéig, leírja adósságát. Ez a határozat alkalmazható lehetne Kosovóra is, hiszen a déli szerb tartományban a gazdasági fejlődés különösen alacsony szintű, ezzel együtt pedig az egy polgárra jutó jövedelem is. Amíg azonban e kérdés nem oldódik meg, szögezte le Kovačević professzor, a Világbank követelni fogja Szerbiától, hogy továbbra is, még a tartomány függetlenségének egyoldalú kikiáltását követően is, teljesítse a koszovói adóssággal kapcsolatos kötelezettségét.
A dolgok ilyen állása alapján elmondható tehát, hogy Szerbia továbbra is kezese marad a kosovói kölcsönöknek. A közgazdasági tudományok professzora aggodalmát fejezte ki, hogy ha tartomány jogállása a tajvanihoz hasonló marad, országunk továbbra is e kölcsönök jótállója lesz, hiszen a magát önkényesen függetlenné nyilvánított Kosovo állam nem vált nemzetközileg elismert állammá, illetve nem lett az ENSZ és más nemzetközi intézmények valamint szervezetek tagja. Véleménye szerint Belgrád és Priština hosszú távú megbeszélések előtt áll a külföldi adósság végső összegének megállapítására. A déli szerb tartomány 126O milliárd dolláros külföldi adósságát ugyanis a Szerb Nemzeti Bank nyilvántartása szerint állapították meg, amelyet Priština túlzottnak tart.
Zorica Mijušković