Vajdaság Portál

Szerbiában az idén, a mezőgazdasági szakértők véleménye szerint, gazdag termés várható. Attól függetlenül, hogy kevesebb területet vetettünk be az idén, reális az elvárás, hogy a kenyérgabona átlagos hozama 4 tonnát tesz ki hektáronként. A búzatermés 2 millió tonna körül alakul, háromszor több a kukoricaterméstől – mondta Slobodan Milosavljević, a Szerbiai Kormány Mezőgazdasági Minisztere. Szavai szerint, a kedvező időjárási viszonyoknak köszönhetően, a szerb mezőgazdaság nagyobb hozamot vár a többi termék esetében is. Erről a témáról szólunk rendszeres vasárnapi mellékletünkben, melyet Ranka Pavlović készített.

Szerbiában közel 5 millió hektár mezőgazdasági terület van, melyből 4,2 millió hektárt művelnek meg. A statisztikai adatok azt mutatják, hogy a megművelhető terület jóval kevesebb, mert elég nagy rész kihasználatlanul marad. A megoldás a földterületek összekötése, de hogy erre sor kerüljön, korszerűsíteni kell a mezőgazdaságot – mondta Milosavljević. Az állam viszonya e stratégiai fontosságú ághoz teljesen meg kell, hogy változzon. Ez mindenekelőtt az időszerű agrotechnikai mércék alkalmazására vonatkozik, amely kulcsfontosságú előfeltétel a beültetett területek nagyobb hozamának. Milosavljević bejelentette, hogy búzából az idén kivitelre is jut. Ugyanis, ha tudjuk, hogy Szerbia évi gabonaszükséglete 1,5 millió tonna, a tartalék pedig 300 000 tonna, akkor nem nehéz kiszámolni mennyi jut kivitelre.
Az elmúlt évben, emlékeztetett Milosavljević, búzával 470 000 hektárt vetettek be, ami jóval kevesebb az előző évekhez képest. Azonban, ettől eltekintve, s mindenekelőtt a kedvező időjárásnak köszönve, az utóbbi évtized legjobb hozama várható. Elmondta, hogy az elmúlt 10 éves hozam átlagban 3,5 tonna körül alakult, s kifejezte meggyőződését, hogy Szerbia, a mostani színvonalon, nagyobb hozamot is elérhet.

Európában az átlagos búzatermés 6,5 tonna hektáronként, míg az Európai Unió kimondottan fejlett országaiban, mint pl.: Írországban, Nagy Britanniában, Hollandiában és Belgiumban elérik a hektáronkénti 8 tonna búzatermést is. Ezeknek az országoknak azonban fejlett állami politikájuk van, melyek megfelelő módon serkentik a mezőgazdasági termelést. Milosavljević miniszter elmondta, hogy Szerbia nagyon gyorsan pénzt kaphat a mezőgazdaság fejlesztésére, azzal a feltétellel, ha gyorsan megalakul az új parlament és kormány.
A mezőgazdaság, egyébként, a legérzékenyebb kérdés minden tranzícióban lévő ország számára, melyek az Európai Unióhoz való csatlakozás folyamatában vannak. Az Unió alapjaiból Szerbia, a Stabilizációról és Társulásról szóló megállapodás életbelépése után, kb. 120 millió euró segélyre számíthat, melyet a mezőgazdaság fejlesztése címén kapna – mondta Milosavljević.