Gazdasági krónika - Az állam beavatkozó intézkedést tesz
A szerbiai üzemanyag-drágulás még inkább ki fog hatni az élelmiszerárak növekedésére, pedig már így is a jövedelem legnagyobb részét élelmiszerre költjük. A hústermelők már készítik az új árlistákat. A Köztársasági Árutartalékok Igazgatósága olcsóbb húst hozott forgalomba, ezzel remélve a húspiac megszilárdítását, nyilatkozta rádiónknak Slobodan Damjanović, az Igazgatóság vezetője. Danilo Golubović mezőgazdasági miniszterhelyettes azt állítja, hogy a kormány távlati céljai között a húskivitel is szerepel, jelenleg azonban csak egy vágóhíd felel meg az uniós normáknak.
A tavalyi szárazság, valamint az energiahordozók drágulása igen jól alkalmazható kifogás az új drágulások igazolására. Az év eleje óta az élelmiszer ára csaknem 15 százalékkal növekedett. Az élelmiszer képezi az átlagos, mintegy 400 eurós havi családi költségvetés kiadásainak nagy részét, amellyel mellesleg, alig fedezhető az ún. vásárlói kosár értéke. Emiatt döntött az állam úgy, hogy beavatkozó intézkedést tesz, így az általa forgalomba hozott friss sertéshús a napokban már, a jelenlegi árnál 25 százalékkal olcsóbban, az üzletekbe került. Annak ellenére, hogy csak korlátozott mennyiségről van szó, Damjanović igazgató úgy véli, meg fogja szilárdítani a piacot és leállítja a friss hús árának további növekedését. Az akció az elkövetkező időszakban, több hónapon át folytatódik. Az Igazgatósság ez ideig összesen négy húsfeldolgozó üzemmel kötött szerződést, két vajdaságival, a topolyai Topola, és a bačinaci Big Bul húsüzemmel, szűkebb Szerbiában pedig a bori Polet és a valjevói Divci húsgyárral.
A szerb agrárgondjainak valódi megoldása azonban csakis az Európai Unióba való mihamarabbi integrációval lehetséges, véli Golubović mezőgazdasági miniszterhelyettes. Az európai ún. fejlesztési injekciót a hazai mezőgazdaság az uniós közeledési és csatlakozási megállapodástól is reméli, amelyet az új kormány megalakulását követően a parlamentnek be kellene cikkelyeznie. Alkalmazásával az agrár jogot szerezne az Európai Unió csatlakozás előtti időszakban igényelhető alapjainak eszközeihez, amelyek összege az évi 160 millió eurót is elérheti, részletezi Golubović miniszterhelyettes.
Jelenleg, fűzi hozzá, Szerbia kötelessége, hogy agrártermelőit tájékoztassa az uniós közeledési és csatlakozási megállapodásból eredő előnyökről, valamint hátrányokról is. A fenti dokumentum valójában szerződés jellegű, amely meghatározza a belőle eredő jogokat, valamit a kötelezettségeket. A standardok harmonizálásával Szerbia végre jelentős eszközöket használhat fel az uniós alapokból, mégpedig a leginkább a rurális területek fejlesztésére. Számítunk továbbá kedvezmények jóváhagyására is, amelyek a hazai gazdaság számára lehetővé tennék, hogy versenyképes legyen az uniós piacokon. Csak ez után lehet majd felmérni a szerb agrárban rejlő valódi lehetőségeket, amelyek, meggyőződésem szerint, valóban hatalmasak, különösen a minőségi élelmiszer előállítása terén.
Szerbia az uniós alapok nagyobb felhasználására azonban csak akkor számíthat, ha minden terméke mentesül a vámkötelezettség alól. 2000. óta az agrár kitűnő alkalmat kapott arra, hogy termékeinek 95 százalékát e vámmentes piacon értékesítse. A preferencián alapuló rendszernek köszönhetően cukrot, bort, halászati termékeket, valamint baby-beefet szállít ki sikerrel, zárta a beszélgetést Danilo Golubović köztársasági mezőgazdasági miniszterhelyettes.
Zorica Mijusković






